Vonyarcvashegy nagyközség
Adatok
Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Zala megye
Lakosság: 1960 fő
Terület: 14.28 km2
Népsűrűség: 137,25 fő/km2
Rang: nagyközség
Körzet hívó: 83
Fekvése
Vonyarcvashegy a Keszthelyi-öböl partján, a Keszthelyi-hegység déli lankáin, Zala megye keleti részén fekszik. Délről a Balaton, északról a hegyek zárják el a települést, így csak kelet-nyugat irányba nyitott. Így fut a Balatonszentgyörgy–Keszthely–Tapolca vasútvonal is keresztül a településen, amelyen a település egy vasútállomása elővárosi szerelvényeket és Pécsről, valamint Szombathelyről gyorsvonatokat fogad.
A község főútja a 71-es másodrendű főút, amely a Balaton északi parti településeivel és Keszthellyel köti össze. Vonyarcvashegy Keszthely felől kiválóan megközelíthető autóbusszal, de Tapolcáról sűrűn járnak járatok.
Története
A Balatonhoz közelebb eső Vonyarc településrész történetileg jóval megelőzi Vashegyet. Első említése 1335-ből való már mint anyaszentegyház. Ekkori birtokosai a Karmacsi család.
1573-ban a török megrohanta a települést, és felgyújtotta. Az 1580-as évektől évszázadokig lakatlanná vált a falu. A 17. században a környék mint szőlőhegy éled újjá. A vonyarci hegyközségben a birtokosok elsősorban keszthelyi gazdák voltak, azonban az 1690től kezdve pár helyi lakosról is lehet beszélni. A mai település másik része, Vashegy, is ebben az időszakban jelent meg. Első említése 1689-ből való mint Balatongyörök szőlőhegye.
A 18. században két apró falu volt a mai nagyközség helyén. Lakosai zsellérek voltak, és főként a szőlőföldeken végzett bérmunkákból éltek. A terület birtokosa 1741-től a Festetics család mellett a horvát bán, aki végül 1779-ben lemondott tulajdonáról, így teljes mértékben a Festeticsek birtokába került.
Vonyarc és Vashegy 1850-ben egyesült, és kisebb fejlődésbe kezdett. Iskolája 1870-ben nyílt meg.
A település a 20. század elején tovább nőtt, azonban kiemelkedő fejlődése csak az 1950-es évektől figyelhető meg, amikor a község bekapcsolódott a balatoni turizmusba, jó minőségű strandot hoztak itt létre. 1952-ben új iskolája létesült, 1957-ben pedig egy kemping jött létre. 1960-ban Vonyarcvashegy nagyközséggé alakult, ahol a turizmus meghatározó jelleggel bír.
Nevezetességei
Szent Mihály-domb- Szent Mihály-domb
- Vonyarci kápolna
- Vashegyi kápolna
Következő községek
Vöröstó | Vörs | Zabar | Zádor | Zádorfalva | Zagyvarékas | Zagyvaszántó | Záhony | Zajk | Zajta | Zákány | Zákányfalu | Zákányszék | Zala | Zalaapáti | Zalabaksa | Zalabér | Zalaboldogfa | Zalacsány | Zalacséb | Zalaegerszeg | Zalaerdőd | Zalagyömörő | Zalahaláp | Zalaháshágy | Zalaigrice | Zalaistvánd | Zalakaros | Zalakomár | Zalaköveskút | Zalalövő | Zalameggyes | Zalamerenye | Zalasárszeg | Zalaszabar | Zalaszántó | Zalaszegvár | Zalaszentbalázs | Zalaszentgrót
További községek
Patosfa | Győr | Csákvár | Győrújbarát | Újkígyós | Murony | Kisberény | Földes | Kölesd | Lőkösháza | Zala | Inárcs | Tibolddaróc | Rezi | Bozsok | Csanádalberti | Magyarszecsőd | Vízvár | Szőlősardó | Egerlövő | Sokorópátka | Újfehértó | Monor | Ikrény | Magyarbánhegyes | Csehi | Kakasd | Tiszaszentimre | Baktüttös | Görcsöny | Komlósd | Kám | Kozárd | Kamut | Sümeg | Vashosszúfalu | Lajoskomárom | Vásárosdombó | Grábóc | Bogács | Drávafok | Nemesmedves | Paloznak | Bodmér | Forró | Nagysimonyi | Márokföld | Gutorfölde | Debrecen | Érpatak